Képzési programok

A résztvevők megismerjék:

–      a tehetség korszerű értelmezését, a tehetség fajtáit, a speciális tehetségeket;

–      a tehetséggondozás helyét és szerepét az oktatási rendszerben (köz- és felsőoktatás);

–      a Nemzeti Tehetség Program elemeit, a támogatási rendszer struktúráját, szempontjait;

–      a tutorhálózat szerepét a tehetséggondozó rendszerben;

–      a tutor feladatait;

–      a tutorrendszerben segített tanulók/fiatalok személyiségtulajdonságait, érdeklődési területeit;

–      a csoportfoglalkozások tervezését, lebonyolítását;

–      kommunikációs, konfliktuskezelési képességeik fejlesztésének lehetőségeit, gyakorlatban történő alkalmazását;

–      a kapcsolatfelvétel lehetőségeit a tutoráltak tanáraival, mentoraival, szüleivel;

–      a tutoráltak egyéni fejlesztési programjai készítésének lépéseit;

–      az egyéni fejlesztési programok megvalósításához használható szervezeti formákat, módszereket;

–      az egyéni fejlesztési programok nyomon-követésének eszközrendszerét.

A résztvevők képessé váljanak:

–      arra, hogy eligazodjanak a hazai tehetséggondozó hálózatban;

–      a tanulók az egyéni fejlesztési terveinek összeállításában való részvételre, valamint segítőivé váljanak az egyéni fejlesztési tervek megvalósításának;

–      az egyén és csoport kapcsolatának kialakítására, az egyén fejlődése érdekében;

a tutorált, a tutor, mentor, tanár, szülő közötti - a fejlődést segítő – kapcsolat, kommunikáció kialakítására, esetlegesen a konfliktus kezelésére.

A képzés sikeres elvégzésével a résztvevő megismeri a gazdagítás eszközrendszerét a tehetséggondozásban, s képes azt alkalmazni a gyakorlatban. A képzés során megismeri a gazdagítás fogalmát, megismer gazdagítási modelleket, főbb stratégiákat, a gazdagítás gyakorlati fogásait, eszközrendszerét, a gazdagítás összefüggéseit a gyorsítással és differenciálással, valamint ez utóbbiak eszközrendszerét. A képzés távlati célja, hogy a résztvevők képesek legyenek ezen komplex eszközrendszerek alkalmazására.

A képzés sikeres elvégzésével a résztvevő megtanulja a problémák rugalmas megközelítését és a divergens gondolkozást, problémamegoldó képessége fejlődik, a versenyhelyzet megfelelő kezelésével. Interdiszciplináris feladatokon keresztül globális szemléletet sajátít el, térlátása, vizuális képalkotás fejlődik.

A képzés sikeres elvégzésével a résztvevő megismeri a logikai- és táblajátékok sokszínűségét, a különböző táblás játékok fajtait, szabályait, illetve alkalmazásának lehetőségét az értelmi képességek fejlesztésében, a szabadidő igényes, tartalmas eltöltésében, a társas élet erősítésében, a rendszeres megmérettetésre és a versenyzésre való kondicionálásában. A teljesített gyakorlatok által képessé válik különböző táblajátékok játszására és alkalmazására a gondolkodásfejlesztésben.

A képzés sikeres elvégzésével a résztvevő ismerje meg a projekt- és a projektorientált oktatás kialakulását, sajátosságait; a projektek kidolgozása során lezajló folyamat lehetséges jellemzőit, különös tekintettel a sikeres és az alulteljesítő tehetségesek tehetségfejlesztésére, a pedagógus szerep sajátosságainak azonosítására a projektoktatás tehetségfejlesztésre való felhasználásának folyamatában. Ismerje meg továbbá a különleges tehetségek köréből az alulteljesítő tehetségek, kettős címkéjű tehetségek, az integráltan oktatott sajátos nevelési igényű tehetségesek azonosításának és gondozásának hatékony módszereit. A képzés során a résztvevő ismerjen meg olyan, alulteljesítő tehetségeseknek készített informatikai produktumokat létrehozó, komplex tehetséggondozó projektet, amely a tanórán kívüli tehetséggondozás része, továbbá tanulmányozza az alkalmazói informatikának, a tanulást segítő szoftvereknek, az IKT eszközöknek a különleges tehetségek hatékony tanulásában és a tehetséggondozásban betöltött szerepét.

A résztvevők ismerjék meg az informatika területén tehetséges tanulók gondolkodásmódját, képesek legyenek a tanulók egyes részterületeken szerzett ismereteinek bővítésére, a részterületek közötti összefüggések felismerésére, a speciális ember–gép kommunikáció sajátosságainak felismertetésére, az ebben rejlő lehetőségek kihasználására. Képesek legyenek felkészíteni a tehetséges tanulókat az informatikában kevésbé jártas tanulókkal, felnőttekkel folytatott informatív kommunikációra, valamint olyan megmérettetéseken való sikeres szereplésre, amelyeken bizonyítani tudják képességeiket, az ember–gép kommunikációban elengedhetetlen kommunikációs stílus elsajátítását. Képesek legyenek továbbá olyan problémák megfogalmazására és feldolgozására, melyek segítik a tanulók számítógépes gondolkodásának fejlesztését tradicionális és nem-tradicionális programozói környezetekben egyaránt.

A résztvevők ismerjenek meg a sporttehetség gondozásban alkalmazható új, innovatív szemléleteket és módszereket. Sportpedagógiai munkájukban váljanak képessé alkalmazni a jelen generáció pszichés adottságaihoz illeszkedő pedagógiai-pszichológiai módszereket. Az elsajátított ismeretek által maguk is képesek legyenek módszereik továbbfejlesztésére.

A kurzus során a résztvevők megismerhetik a karaktererősségek VIA rendszerét, saját karaktererősségeiket, azok működését, valamint olyan erősségközpontú nézőpontot alakíthatnak ki, mellyel nemcsak saját boldogulásukat, hanem a tanulók, és a környezetükben élők erősségeit is hatékonyan támogathatják.

A résztvevők ismerjék meg - a tanórai és a tanórán kívüli tehetséggondozás általános elméleti alapjait, - a tehetség felismerés és az iskolai tehetséggondozás főbb módszereit, - a kerettantervekben meghatározott természettudományos kompetenciák tantárgyon belüli fejlesztésének lehetőségeit, - a különböző korszerű tanítási módszereket; az új pedagógiai tanítási-tanulási, valamint egyéni fejlesztő módszerek alkalmazásának lehetőségeit, - a tehetséggondozás legfontosabb színtereit, - a különböző szakmai és gyakorlati kooperáció lehetőségeit, - az új pedagógiai tanítási-tanulási, valamint egyéni fejlesztő módszerek alkalmazásának lehetőségeit, - a digitális információhordozók alkalmazásának lehetőségeit a tanulói prezentációk készítésében.

A résztvevők megismerjék:

- a képzőművészeti tehetséggondozás (ezen belül: a tehetség fogalmának, azonosításának, gondozásának) pszichológiai alapjait,- a gyermekrajzok természetes fejlődésén keresztül a képzőművészeti tehetség sajátosságait, - a képzőművészeti tehetségek fejlődést befolyásoló tényezőket, - a képzőművészet különböző területein kiváló képességet mutató egyéneket, - a tehetségazonosítás lehetőségeit, - az elméleti ismeretek szerepét a képzőművészeti tehetségek fejlesztésében, - a vizuális gondolkodás, alkotás és személyiség összefüggéseit.

A továbbképzés célja felkészíteni a résztvevőket: - a vizuális nevelés új és alternatív módszereinek alkalmazására, - képzőművészeti téren tehetséges tanulók felismerésére, fejlesztésére, - komplex tehetséggondozó programok készítésére, - a programok eredményességének hatásvizsgálatára.

A képzés célja, hogy a képzésben résztvevő ismerje meg:

- hogy mit értünk konfliktuson és milyen fajtáival találkozhatunk

- mit jelent az interperszonális és intraperszonális konfliktus

- a csoporton és a szervezeten belüli konfliktusokat, valamint a velük összefüggő szerepeket

- a különböző konfliktuskezelési modelleket: Thomas- és Kilmann modelljét, Pareek konfliktusforrás modelljét,    Blake, S hepard, M outon modelljét, valamint Hanson szervezeti modelljét

- a legfontosabb konfliktuskezelési módszereket, ezen belül a tárgyalásos módszereket és a mediáció történeti      kialakulását

- továbbá ismerje meg a mediációt és a gyakorlati közvetítési eljárásokat.

A képzés célja, hogy a képzésben résztvevő ismerje meg:

- hogy mit értünk konfliktuson és milyen fajtáival találkozhatunk

- mit jelent az interperszonális és intraperszonális konfliktus

- a csoporton és a szervezeten belüli konfliktusokat, valamint a velük összefüggő szerepeket

- a különböző konfliktuskezelési modelleket: Thomas- és Kilmann modelljét, Pareek konfliktusforrás modelljét,    Blake, S hepard, M outon modelljét, valamint Hanson szervezeti modelljét

- a legfontosabb konfliktuskezelési módszereket, ezen belül a tárgyalásos módszereket és a mediáció történeti      kialakulását.

Továbbá ismerje meg a mediációt és a gyakorlati közvetítési eljárásokat:

- a tanultak alkalmazása csoportos esetmegbeszélés segítségével/ellenőrzésével.

A képzésben résztvevő ismerje meg az alábbi fogalmakat és azok típusait, azt hogy mit jelent: a ritmus, a képvers, a vizuális költemény, az intertextualitás, a rap és a slam, az írói kompetencia, az elbeszélés és a kompozíció, a nyitó és a záró szerkezeti elemek, a digitális írástudás.

Ismerje meg továbbá: a dallamra írt szövegalkotást, a szövegszervezés ritmikus eljárásait, a szövegelrendezés és a jelentésképzés összefüggéseit, a karikatúra és a paródia fogalmát, alkotói gyakorlatba ültetését, a slam poetry jellemzőit, a 21. sz.-i rövidtörténet jellemzőit, alkotói gyakorlatát, a kezdés és a zárás gyakorlati feladatait, az elbeszélői perspektívák és az ábrázolás alapkérdéseit, a szabad vers és a rap fogalmát, alkotói gyakorlatba ültetését, a limerik és a haiku kapcsolatát a képekkel, a klasszikus példaanyag egyéni átírását, a kiemelt kortárs novella értelmezését, a szereplők jelentésképző funkcióit, a kapcsolati modelleket.

A képzés célja, hogy a képzésben résztvevő ismerje meg:

- a kreatív természettudomány fogalmát és lényegét, szerepét,

- Renzulli tehetség modelljét,

- a pedagógiai fordulat szükségességét a természettudományi tehetséggondozásban,

- a természettudományok iránti pozitív attitűd növelésének szükségességét.

Továbbá ismerje meg a kreatív természettudományi:

- pedagógiát és annak céljait,

- tehetségesek azonosítását és a tehetséggondozás összetevőit,

- pedagógia kihívásait és benne a kutatásalapú tanulás/tanítás szerepét.

Továbbá cél, hogy a résztvevő:

- legyen képes saját szavaival definiálni a kreatív természettudomány lényegét.

A képzés célja, hogy a képzésben résztvevő ismerje meg:

- a kreatív természettudomány fogalmát és lényegét, szerepét,

- Renzulli tehetség modelljét,

- a pedagógiai fordulat szükségességét a természettudományi tehetséggondozásban,

- a természettudományok iránti pozitív attitűd növelésének szükségességét.

Továbbá ismerje meg a kreatív természettudományi:

- pedagógiát és annak céljait,

- tehetségesek azonosítását és a tehetséggondozás összetevőit,

- pedagógia kihívásait és benne a kutatásalapú tanulás/tanítás szerepét.

Továbbá cél, hogy a résztvevő:

- legyen képes saját szavaival definiálni a kreatív természettudomány lényegét.