Képzési programok

A képzés sikeres elvégzésével a résztvevő ismerje meg a projekt- és a projektorientált oktatás kialakulását, sajátosságait; a projektek kidolgozása során lezajló folyamat lehetséges jellemzőit, különös tekintettel a sikeres és az alulteljesítő tehetségesek tehetségfejlesztésére, a pedagógus szerep sajátosságainak azonosítására a projektoktatás tehetségfejlesztésre való felhasználásának folyamatában. Ismerje meg továbbá a különleges tehetségek köréből az alulteljesítő tehetségek, kettős címkéjű tehetségek, az integráltan oktatott sajátos nevelési igényű tehetségesek azonosításának és gondozásának hatékony módszereit. A képzés során a résztvevő ismerjen meg olyan, alulteljesítő tehetségeseknek készített informatikai produktumokat létrehozó, komplex tehetséggondozó projektet, amely a tanórán kívüli tehetséggondozás része, továbbá tanulmányozza az alkalmazói informatikának, a tanulást segítő szoftvereknek, az IKT eszközöknek a különleges tehetségek hatékony tanulásában és a tehetséggondozásban betöltött szerepét.

A résztvevők ismerjék meg: - a tehetséggondozás általános alapjait, - a tehetség kibontakoztatásának és fejlődésének jellemzőit, - a matematikai tehetség fogalmát, összetevőit, jellemzőit, - a tehetségazonosítás és fejlesztés főbb módszereit, különös tekintettel a kooperatív tanítási módszerre, - a matematikai tehetség fejlődését befolyásoló tényezőket, életkori sajátosságait. A résztvevők legyenek képesek: - olyan rövid és középtávú tehetséggondozó programok kidolgozására, melyek figyelembe veszik a tehetséges tanulók célkitűzéseit (például tanulmányi versenyek, emeltszintű érettségi vizsga, önálló kutatómunka területén)

A résztvevők elméleti és gyakorlati jellegű felkészítése arra, hogy elősegíthessék az irodalom tantárgyban tehetséges tanulók felismerését és szakszerű tehetséggondozását. A résztvevők megismerik az irodalmi tehetségfejlesztéssel kapcsolatos dokumentumokat és képesek lesznek a dokumentumokból szakszerűen válogatni. Megismerik és képesek lesznek alkalmazni az irodalom tantárgy tanításában hatékony RJR-modellt mint a tehetségazonosítás egyik lehetséges módszerét. Elsajátítják az irodalmi tehetség fejlesztésének folyamatát, a hatékony olvasástól a kreatív írásig. Megismerik és alkalmazzák az interaktív-reflektív technikák jó részét, mellyel alkalmassá válnak a tehetségfejlesztés tudatos irányítására, valamint az irodalmi kompetencia és performancia kognitív és motivációs szférájának tudatos irányítására.

A résztvevők ismerjenek meg a sporttehetség gondozásban alkalmazható új, innovatív szemléleteket és módszereket. Sportpedagógiai munkájukban váljanak képessé alkalmazni a jelen generáció pszichés adottságaihoz illeszkedő pedagógiai-pszichológiai módszereket. Az elsajátított ismeretek által maguk is képesek legyenek módszereik továbbfejlesztésére.

A zenei nevelés különböző szintjein tevékenykedő pedagógusoknak bővüljön fogalmi köre a tehetséggondozás általános alapjairól. Értsék meg a zenei tehetség fogalmát, összetevőit és jellemzőit. Ismerjék meg a tehetségazonosítás és fejlesztés főbb módszereit és kereteit, továbbá legyenek képesek saját tevékenységük során a komplexitás érvényesítésére, komplex tehetséggondozó programok készítésére, valamint a programok eredményességének hatásvizsgálatára.

A résztvevők megismerjék:

- a képzőművészeti tehetséggondozás (ezen belül: a tehetség fogalmának, azonosításának, gondozásának) pszichológiai alapjait,- a gyermekrajzok természetes fejlődésén keresztül a képzőművészeti tehetség sajátosságait, - a képzőművészeti tehetségek fejlődést befolyásoló tényezőket, - a képzőművészet különböző területein kiváló képességet mutató egyéneket, - a tehetségazonosítás lehetőségeit, - az elméleti ismeretek szerepét a képzőművészeti tehetségek fejlesztésében, - a vizuális gondolkodás, alkotás és személyiség összefüggéseit.

A továbbképzés célja felkészíteni a résztvevőket: - a vizuális nevelés új és alternatív módszereinek alkalmazására, - képzőművészeti téren tehetséges tanulók felismerésére, fejlesztésére, - komplex tehetséggondozó programok készítésére, - a programok eredményességének hatásvizsgálatára.

A képzés célja a pedagógusok számára a tehetséggondozás céljainak és feladatainak, valamint a tehetséges tanulók mentorálási módjainak megismertetése. Cél továbbá a pedagógusok mentoráláshoz kapcsolódó attitűdjének a formálása, amelynek során a résztvevő olyan szemléletváltást segítő és módszertani ismereteket kap, amelynek eredményeként a tehetséget lehetőségként kezeli és megjelenésének sokféleségét sajátosságnak tekinti.

A továbbképzés sikeres elvégzésével a résztvevő segítséget kapjon a spirituális tehetségek felismeréséhez. Ismerje a spirituális tehetség, illetve tehetséggondozás fogalmát, céljait, továbbá megismerjen és alkalmazni tudjon olyan hatékony módszereket, amelyek támogatást nyújtanak a tehetségek gondozásához. A továbbképzésnek célja mindezen felül, hogy résztvevő képessé váljon az ifjú tehetségek bevonására a többi fiatal nevelésébe.

A résztvevők megismerjék az osztályközösségek formálódásának általános és specifikus jellemzőit, s váljanak képessé a közösség egészének proaktív fejlesztésére, illetve az azt alkotó diákok egyéni szociális kompetenciáinak erősítésére. Formálódjon csoportvezetői attitűdjük, mely szerint facilitártorként működve segítik diákjaik egyéni erősségeinek felszínre kerülését, s elfogadó módon támogatják gyengébb vagy hiányzó képességeik fejlődését, figyelembe véve a szűkebb és a tágabb környezet normarendszerét, szükségleteit. A továbbképzés célja továbbá a pedagógusok körében olyan szemléletmód, attitűd terjesztése és ezeket realizáló fejlesztési projekteket szervező készségek alakítása, amelyek segítenek abban, hogy különböző nevelési feladatokat és tipikus nevelési problémákat kezeljenek.

A résztvevők ismerjék meg - a tanórai és a tanórán kívüli tehetséggondozás általános elméleti alapjait, - a tehetség felismerés és az iskolai tehetséggondozás főbb módszereit, - a kerettantervekben meghatározott természettudományos kompetenciák tantárgyon belüli fejlesztésének lehetőségeit, - a különböző korszerű tanítási módszereket; az új pedagógiai tanítási-tanulási, valamint egyéni fejlesztő módszerek alkalmazásának lehetőségeit, - a tehetséggondozás legfontosabb színtereit, - a különböző szakmai és gyakorlati kooperáció lehetőségeit, - az új pedagógiai tanítási-tanulási, valamint egyéni fejlesztő módszerek alkalmazásának lehetőségeit, - a digitális információhordozók alkalmazásának lehetőségeit a tanulói prezentációk készítésében.

A biológia oktatás különböző szintjein tevékenykedő pedagógusok ismerjék meg: - a tehetség korai azonosítására és fejlesztésére vonatkozó módszereket, - a hagyományos és konstruktivista pedagógiai közötti lényeges különbségeket, - a pedagógus értékelő magatartásának kritériumait, - a versenyek, pályázatok adta lehetőségeket a biológia tudományban, - a tehetség gondozó tanárok együttműködésének lehetőségeit, - a projektek szerepét a biológia oktatásban.

A tanfolyam célja, hogy résztvevőket megismertesse a 6-10. évfolyamon a matematika tehetségfejlesztésben használható szakmai anyagokkal és a tehetségfejlesztés módszereivel. A tanfolyam ehhez kapcsolódó célja, hogy valamennyi feladattípushoz kapcsolódóan több feladatból álló feladatanyagot nyújtson, megismertetessen olyan forrásokat, ahol a résztvevők további olyan anyagokat találhatnak, amelyek felhasználhatók a matematika terén tehetséges tanulók fejlesztésében. Az átadott tananyaghoz kapcsolódóan a továbbképzés számos pedagógiai és módszertani javaslatot ad a szakmai anyagok feldolgozásához, ill, a tanulók motivációjának, kreativitásának fejlesztéséhez. Mindemellett cél a matematika területén hatékonyan működő tehetségfejlesztési műhelyek sok éves tapasztatainak bemutatása az elkötelezett tehetségfejlesztő munka érdekében.

A továbbképzés célja, hogy a résztvevők megismerjék azokat a coahing folyamat soránhasználatos mentális támogatási technikákat, melyek hozzájárulnak a tehetséges gyermekszemélyiségének fejlődéséhez. A továbbképzés végére a résztvevők ismerjék meg atehetséges gyermekek fejlődését befolyásoló tényezők főbb összefüggéseit, legyenekbirtokában olyan kommunikációs és problémamegoldó módszereknek, melyek alkalmasak atehetség kibontakoztatására és a teljesítmény fokozására. Továbbá cél az is, hogy a képzéssorán szerzett saját élményű gyakorlati tapasztalat révén alakítsák ki fejlesztő attitűdjüket,sajátítsák el a coaching szemléletet.