Képzési programok

A tanfolyamot elvégzők ismerjék meg az 5-8. osztályosok matematika szakköri munkájában, tehetséggondozásában alkalmazható módszereket. Legyenek képesek meghatározni, hogy milyen eszközökkel lehet a gyerekek érdeklődését felkelteni, továbbá milyen témaköröket és hogyan célszerű feldolgozni a versenyekre való felkészítés során. Váljanak képessé szakköri programok megtervezésére.

A résztvevő ismerje meg • a tehetség korszerű szemléletét, • a tehetséggondozás általános alapjait, • a tehetség kibontakoztatásának és fejlődésének jellemzőit, • a tehetségfejlesztés főbb módszereit és kereteit, • a tehetségesek speciális társas-, emocionális szükségleteit, • a kooperatív tanulás társadalomfilozófiai és szociálpszichológiai alapjait, • a korszerű stratégiai tanítási-tanulási módszereket, • az együttműködő tanulás módszereinek, szervezésének, tervezésének, az oktatás folyamatában való alkalmazási lehetőségeit, • a pedagógus-szerep új dimenzióit. Váljon képessé az oktatási folyamatban alkalmazni kooperatív tanulási módszereket, a tehetségesek kognitív sajátosságaira és differenciált fejlesztésükre tekintettel.

A tanfolyami résztvevő ismerje meg a köznevelésben elfogadott és törvények által deklarált új tehetségelméletet és gyakorlatot, valamint a szemléletváltást generáló tehetségsegítő szervezetek munkáját. A továbbképzésen résztvevő óvodapedagógus ismerje meg és tudja az óvodai tehetségígéretek gondozásának azon legfontosabb elméleti alapfogalmait, amelyek a tehetséggondozó munka bevezetéséhez szükségesek. Célunk továbbá olyan gyakorlatorientált képzés biztosítása, amely képessé teszi a résztvevőt a tehetségígéretek azonosítására, beválogatására, speciális tehetséggondozó műhely bevezetésére, s a komplex műhely programjának és egyéb dokumentumainak elkészítésére.

A tanfolyam célja, hogy résztvevőket megismertesse a 6-10. évfolyamon a matematika tehetségfejlesztésben használható szakmai anyagokkal és a tehetségfejlesztés módszereivel. A tanfolyam ehhez kapcsolódó célja, hogy valamennyi feladattípushoz kapcsolódóan több feladatból álló feladatanyagot nyújtson, megismertetessen olyan forrásokat, ahol a résztvevők további olyan anyagokat találhatnak, amelyek felhasználhatók a matematika terén tehetséges tanulók fejlesztésében. Az átadott tananyaghoz kapcsolódóan a továbbképzés számos pedagógiai és módszertani javaslatot ad a szakmai anyagok feldolgozásához, ill, a tanulók motivációjának, kreativitásának fejlesztéséhez. Mindemellett cél a matematika területén hatékonyan működő tehetségfejlesztési műhelyek sok éves tapasztatainak bemutatása az elkötelezett tehetségfejlesztő munka érdekében.

Az iskoláskor előtti neveléssel foglalkozó szakemberek, óvodapedagógusok ismerjék meg a tehetségígéretek iskolás kor előtti felismerésének és fejlesztésének lehetőségeit. Ennek érdekében cél a tehetségneveléssel foglalkozó szervezetek bemutatása, a résztvevők felkészítése a korai tehetségjegyek felismerésére alkalmas módszerek használatára, a gazdagító programok megtervezésére. További cél: a pedagógusok felkészítése a tehetségígéretek szüleivel folytatható konzultációkra, az iskoláskor előtti tehetségfejlesztés, az iskolaérettség és optimális iskolaválasztás témakörében.

A résztvevők ismerjék meg az informatika területén tehetséges tanulók gondolkodásmódját, képesek legyenek a tanulók egyes részterületeken szerzett ismereteinek bővítésére, a részterületek közötti összefüggések felismerésére, a speciális ember–gép kommunikáció sajátosságainak felismertetésére, az ebben rejlő lehetőségek kihasználására. Képesek legyenek felkészíteni a tehetséges tanulókat az informatikában kevésbé jártas tanulókkal, felnőttekkel folytatott informatív kommunikációra, valamint olyan megmérettetéseken való sikeres szereplésre, amelyeken bizonyítani tudják képességeiket, az ember–gép kommunikációban elengedhetetlen kommunikációs stílus elsajátítását. Képesek legyenek továbbá olyan problémák megfogalmazására és feldolgozására, melyek segítik a tanulók számítógépes gondolkodásának fejlesztését tradicionális és nem-tradicionális programozói környezetekben egyaránt.

A résztvevők elméleti és gyakorlati jellegű felkészítése arra, hogy elősegíthessék az irodalom tantárgyban tehetséges tanulók felismerését és szakszerű tehetséggondozását. A résztvevők megismerik az irodalmi tehetségfejlesztéssel kapcsolatos dokumentumokat és képesek lesznek a dokumentumokból szakszerűen válogatni. Megismerik és képesek lesznek alkalmazni az irodalom tantárgy tanításában hatékony RJR-modellt mint a tehetségazonosítás egyik lehetséges módszerét. Elsajátítják az irodalmi tehetség fejlesztésének folyamatát, a hatékony olvasástól a kreatív írásig. Megismerik és alkalmazzák az interaktív-reflektív technikák jó részét, mellyel alkalmassá válnak a tehetségfejlesztés tudatos irányítására, valamint az irodalmi kompetencia és performancia kognitív és motivációs szférájának tudatos irányítására.

A résztvevők ismerjék meg a fizika tudományban tehetséges tanulók azonosításának technikáit, szerezhessenek élményszerű tapasztalatokat a velük való foglalkozásban alkalmazandó új tanítási módszerekről, a demonstrációs, animációs lehetőségekről, feladat-megoldási rutinokról. Ismerkedjenek meg olyan tehetséggondozó feladatsorok kidolgozásának lépéseivel, amelyek figyelembe veszik a tanulócsoport rövidebb és hosszabb távú célkitűzéseit, illetve egyensúlyt teremt a természettudományos gondolkodásmód, a matematikai eszközalkalmazás és a kísérleti tevékenység képessége között az egyes személyekben. Váljanak képessé olyan projektfeladatok kitűzésére, melyek differenciált módon fejlesztik a tanulói képességeket, lehetővé teszik a digitális technikák alkalmazását. Ismerjék meg továbbá a legfontosabb szakmai és internetes fórumokat, és azt a technikát, amivel tanítványaikat menedzselhetik.

A biológia oktatás különböző szintjein tevékenykedő pedagógusok ismerjék meg: - a tehetség korai azonosítására és fejlesztésére vonatkozó módszereket, - a hagyományos és konstruktivista pedagógiai közötti lényeges különbségeket, - a pedagógus értékelő magatartásának kritériumait, - a versenyek, pályázatok adta lehetőségeket a biológia tudományban, - a tehetség gondozó tanárok együttműködésének lehetőségeit, - a projektek szerepét a biológia oktatásban.

A résztvevők ismerjék meg - a tanórai és a tanórán kívüli tehetséggondozás általános elméleti alapjait, - a tehetség felismerés és az iskolai tehetséggondozás főbb módszereit, - a kerettantervekben meghatározott természettudományos kompetenciák tantárgyon belüli fejlesztésének lehetőségeit, - a különböző korszerű tanítási módszereket; az új pedagógiai tanítási-tanulási, valamint egyéni fejlesztő módszerek alkalmazásának lehetőségeit, - a tehetséggondozás legfontosabb színtereit, - a különböző szakmai és gyakorlati kooperáció lehetőségeit, - az új pedagógiai tanítási-tanulási, valamint egyéni fejlesztő módszerek alkalmazásának lehetőségeit, - a digitális információhordozók alkalmazásának lehetőségeit a tanulói prezentációk készítésében.

A résztvevők ismerjék meg: - a tehetséggondozás általános alapjait, - a tehetség kibontakoztatásának és fejlődésének jellemzőit, - a matematikai tehetség fogalmát, összetevőit, jellemzőit, - a tehetségazonosítás és fejlesztés főbb módszereit, különös tekintettel a kooperatív tanítási módszerre, - a matematikai tehetség fejlődését befolyásoló tényezőket, életkori sajátosságait. A résztvevők legyenek képesek: - olyan rövid és középtávú tehetséggondozó programok kidolgozására, melyek figyelembe veszik a tehetséges tanulók célkitűzéseit (például tanulmányi versenyek, emeltszintű érettségi vizsga, önálló kutatómunka területén)

A zenei nevelés különböző szintjein tevékenykedő pedagógusoknak bővüljön fogalmi köre a tehetséggondozás általános alapjairól. Értsék meg a zenei tehetség fogalmát, összetevőit és jellemzőit. Ismerjék meg a tehetségazonosítás és fejlesztés főbb módszereit és kereteit, továbbá legyenek képesek saját tevékenységük során a komplexitás érvényesítésére, komplex tehetséggondozó programok készítésére, valamint a programok eredményességének hatásvizsgálatára.

A résztvevők ismerjenek meg a sporttehetség gondozásban alkalmazható új, innovatív szemléleteket és módszereket. Sportpedagógiai munkájukban váljanak képessé alkalmazni a jelen generáció pszichés adottságaihoz illeszkedő pedagógiai-pszichológiai módszereket. Az elsajátított ismeretek által maguk is képesek legyenek módszereik továbbfejlesztésére.