Menü megnyitása

A tömeges tehetséggondozás szigete

2014. február 24.

Interjú a budapesti Szent István Gimnázium sokszínű tehetségazonosítási módszereiről Borosné Jakab Edit tanárnővel.

A budapesti Szent István Gimnáziumban mint Tehetségpontban milyen konkrét és érdekes tehetségazonosítási, -felismerési helyzetekkel, feladatokkal szokott találkozni a munkája során?
Általánosságban mi is alkalmazzuk azokat a jól bevált tehetségazonosítási módszereket, amelyeket a szakirodalom ajánl. De az újfajta tehetségsegítő programunkban egy játékos ünnepi iskolanapi IQ-teszttel kezdték a sort a matekosok. Az elvont gondolkodásra való képesség 12 éves kor körül már megmutatkozik, ezért a matematika tagozat volt az első iskolánkban. Ezen a teszten az iskolánk egyharmada részt vett: mintegy 250 diák, és mindenki beleesett abba a tehetségfaktorba, amelyet 116-140 között szoktak meghúzni, az általános értelmesség alsó, és a kiemelkedő képességek – nagyjából a populáció 10%-ára jellemző – határként. Persze, mivel ez játék volt, és ez a teszt 140 IQ pont fölött nem mért, voltak, akik fölfelé „estek ki”; de róluk bizonyított versenyeredmények alapján már akkor tudtuk, hogy magas általános értelmi képességekkel rendelkeznek.

E mérés során vált egyértelművé, hogy nálunk tömegesen vannak jelen olyan tehetséges diákok, akiket fejleszteni kell, ezért iskolánkat a tömeges tehetséggondozás szigeteként neveztük meg. Az azonosítás után a tehetséggondozás és a megfelelő egyéni fejlesztés a legfontosabb, hogy mindenki megkapja a megfelelő szellemi és testi fejlődéséhez az esélyt. Ezért nem abszolutizáljuk az IQ-méréseket. Csak a tanár, a diák, vagy a szülő kifejezett kérésére végzünk ilyen mérést. Sokkal jobban bízunk a hétköznapi élet során tett megfigyelésekben: a tantárgyi eredmények, a tanári megfigyelések, a szaktanári ajánlások, a versenyeredmények, a különféle kreativitás-tesztek, az önjellemzés, a kortársak és a szülők jellemzése együtt ad árnyalt képet egy diákról mint tehetségről vagy ígéretről.

A tehetségek figyelemmel kísérése már a Szent István Gimnáziumba jelentkező diákok felvételijével elkezdődik?
Igen, és a gimnáziumi felvételi beszélgetés során döntő szerepe van a tanári megfigyelésnek. Leginkább a sok éve a pályán lévő tanárkollégáim megfigyeléseiben bízhatunk meg. Ezért már az iskolánkba való felvételikor alaposan elbeszélgetünk a 6. és 8. osztályos diákokkal, akik hozzánk kerülnek. Mind a leendő szaktanárok, mind a majdani osztályfőnökök a személyes benyomásaik alapján jellemzik a diákokat, és egyenként, diákonként megbeszélik a megfigyeléseiket. Nem sajnáljuk az időt erre az első találkozásra! A felvételinél alaposan figyelünk a tehetségesnek tartott tanulók saját jellemzésére, valamint a kortársak megfigyelésére. Jelen vannak ilyenkor a 10-11. osztályos jelenlegi diákjaink közül is olyan segítő diákok, akik ugyancsak megfigyeléseket készítenek.

A felvételi kapcsán a szülők is megkeresik Önöket tehetségazonosítási kérdésekkel?
Igen, és ha szülői kérésre történik a tehetségazonosítás, akkor a szülők legtöbbször abban szoktak tanácsot kérni a gimnáziumunktól, hogy a gyermekük az általános iskolájában ugyan ötös tanuló, de nem tudják, mit ér valójában a tudása. Megállja-e a helyét ebben az iskolában? Van-e olyan értelmi képessége, hogy az itteni követelményeknek megfelel? Aztán gyakori kérdés, hogy mi legyen az egy adott tanulmányi területen tehetséges gyerekkel, aki speciálisan jó valamiből, például matematikából versenyeket nyert, de gyenge nyelvtanból. Szintén sokszor felmerülő probléma, hogy a tehetséges gyermeket érdemes-e kiemelni a megszokott osztályából, az összeszokott osztályközösségből a hatodik év után?

Hogyan „mérik” a már a gimnáziumba járó diákok tehetségszintjét?
2010. és 2013. között a TÁMOP 3.4.3 és 3.4.4 pályázatok során kialakítottunk egy tehetségazonosítási folyamatot, adatbankot nyitottunk a tehetséges diákjaink felvett tesztjei számára. Ezt az iskolapszichológusok és a tehetséggondozó szakértő kezeli. Mind a szaktanárok, mind az osztályfőnökök javasolhattak diákokat, sőt, a szülők is kérhették, hogy vegyük fel a diákokat a programba. Ezen túl a diák maga is jelentkezhetett, vagy jelölhették akár az osztálytársai is!

12 éves kortól a diákjainkkal sokféle tesztet, mérést végeztünk és végzünk el. A gondolkodás és tanulás képességének a mérésre szolgáló, progresszív mátrixokra épülő Raven-tesztet az iskolapszichológusunk veszi fel, és ő is értékeli, a szülők és a diákok számára is érthetően bemutatja az eredményeket.

A Mill Hill-tesztet szintén szívesen alkalmazzuk: ez egy kommunikációs, szókincsre, gondolkodásra rávilágító, a kreativitást is mérő eszköz, amelyhez normatáblázatok is tartoznak. A Mill Hill tesztnél a kezdő és haladó verziót is használtuk az eltérő korosztályok miatt. Úgy láttuk, hogy a 11-14, illetve a 15-18 éveseknél használható a normája. Sok diák a felnőtteknek kidolgozott tesztváltozatot is kiválóan megoldotta!

Az iskola összes diákja elkészít valamilyen, tehetségazonosításra alkalmas tesztet?
Nem akartuk mérni az egész iskolát. Abból indultunk ki, hogy a bemenet, tehát a felvételi az egyik fontos pont, ehhez megvolt a jól kialakított eljárásrend, nagy meglepetések nem értek minket. Ott kellett beavatkozni, ahol valami rendellenességet tapasztaltunk. Viszont a tanulásmódszertani mérést, az úgynevezett Jupiterbolha – tesztet (amelyet Mező Ferenc dolgozott ki a Debreceni Egyetemen) minden bejövő osztállyal elvégeztettük. A mintegy 300 fős vizsgálatra azért volt szükségünk, hogy kiszűrjük a tanulási nehézségekkel küzdő diákokat. Egy másik mérésünkben a tanárok javaslatai és a versenyeredmények alapján válogattunk ki egy elég tág tehetségmintát, mintegy 100 diákot, akikkel a már említett Raven- és Mill-Hill-teszteken  kívül egyéb teszteket is felvettünk: a Torrance – kreativitás tesztet, a PIK személyiségtesztet, Gyarmathy Éva kérdőíveit, valamint a Tóth László könyveiben szereplő kreativitástesztet. Ezek együttesen nagyon sok kérdésünkre választ adtak és megmutatták egy-egy diák erősségeit – pl. magas IQ –, de a gyengeségeiket is – ilyen lehetett mondjuk az alacsony szintű kreativitás. Ezek alapján el tudtuk magyarázni a diákoknak, mire kell „ráfeküdniük”, vagyis kifejezetten figyelniük. Kisebbeknél a szülőket is behívtuk az értékelő beszélgetésre. A tanárok, osztályfőnökök kérésére külön is értelmeztük az adatokat – természetesen szigorú titoktartási és adatkezelési szabályok szerint.

Hogyan segítheti a tehetségazonosítás a Szent István Gimnázium diákjai számára a sikeres továbbtanulást?
Az előbb elmondott teszteket szinte minden évfolyamon kipróbáltuk, a mintavétel miatt és a tesztek mérési eredményeinek megbízhatósága okán, elemzéseket készítettünk erről, majd a tanári ajánlásokra a valamiben tehetséges diákoknál a felsőbb évfolyamokon megkezdtük a pályaválasztás előkészítését és az úgynevezett coach tevékenységet is. Ehhez a Peerformance Success Insights CEE tesztjét használtuk, amely az egyén készségeinek, kommunikációs stílusának, személyes preferenciáinak és attitűdjeinek tesztelésére szolgál. Ennek a felmérésünknek óriási sikere volt, már 50 végzős diáknak segítettünk a pályaválasztásában.

Milyen gyakran találkoznak tehetséges, ám „problémás esetekkel” a diákjaik között?
Az alulteljesítő tehetségekkel találkozunk igen gyakran. Szerencsére nagyon sokat tanultak a kollégáink a Géniusz-képzéseken. Gyarmathy Éva előadásai az alulteljesítő tehetségekről praktikusan segítik a tanárokat egy-egy diákkal kapcsolatban. Az ilyen esetekre szoktuk összehívni az egy osztályban tanító tanárok konferenciáját: ilyenkor a tanárok a problémás tehetségekkel foglalkoznak. Ha az informatika tanár például azt látja, hogy nála a diák jól teljesít, lát benne érdeklődést, motiválhatónak tartja, a tanuló az informatika verseny iránt nyitott, de más tárgyat elhanyagol, akkor jó eséllyel az informatika tanár veszi pártfogásába. A megoldás lehet akár az, hogy gazdagító programot tart neki, akár az, hogy bevonja a versenyfelkészítésbe, vagy elviszi táborozni, esetleg diákmentort rendel mellé. A lényeg, hogy olyan személyre szabott módszert találjunk, amelynek a révén a diák „meg van mentve”. Az a baj, ha mindentől elmegy valakinek a kedve, mert akkor már semmiből sem lesz képes jól teljesíteni!  

Az Ön számára melyek a legizgalmasabb tehetségazonosítási feladatok?
A problémás tehetségek mindig a legérdekesebb esetek! Ilyen az, amikor a diák tudja magáról, hogy ő miben tehetséges, ezt iskolán kívüli foglalkozások alkalmával, országos versenyeken bizonyítja is, de emiatt nem ér rá tanulni. Gyakori gond ez a tehetséges sportolóknál. Volt ilyen NB 1-es kosaras tanítványunk, vagy említhetem azt a diákot, aki kiváló jéghokizó volt, és Turkuban, Finnországban játszott. Az édesapja volt a menedzsere, és nagyon nagy türelemre kellett kérnem a kollégáimat, hogy tolerálják a hiányzásait és a rossz tanulmányi eredményeit. Hiszen ő egy területen már bizonyított! De akadt több hasonló diákom is: tehetséges táncos, musicalszínész vagy zeneszerző.

A tehetséges diákok számára van még egy fontos találkozóhely: a péntek délutáni újságíró-kör kiváló alkalom arra, hogy a diákok beszélgessenek. Akinek baja van az iskolával, önmagával, az arra vetődik, és betér hozzánk. Az iskolaújság szerkesztősége amolyan fókuszpont, amely nagy segítségemre van a tehetséggondozói munkámban is.