Menü megnyitása

A tudomány egy lehetőség, ablak a világra

2013. október 28.

Interjú Bényei Évával, a 2013-as Felfedezettjeink pályázat fődíjasával.

Bényei Éva már negyedik éve dolgozik tudományos projekteken, jelenleg a szintetikus biológia területén és célja, hogy egyszer kutató orvos váljon belőle. 2013-ban elnyerte a Felfedezettjeink pályázat fődíját és a La Femme magazin „50 magyar tehetséges fiatal” programjába is beválasztották.
 
Hogyan telik egy átlagos hétköznapod?
Átlagosnak egyik napom sem mondható és én ezt nagyon élvezem! Természetesen elsődleges feladatom az iskola és a májusi érettségikre való felkészülés. Emellett játszom az iskolai röplabdacsapatban, valamint szabadidőm nagy részét a tudománnyal és a szervezéssel kapcsolatos elfoglaltságok töltik ki. A Kutató Diákok Szövetségének egyik alelnökeként a konferenciák új oldalát kezdem megismerni, ami nagyon izgalmas. Kifejezettem élvezem, hogy mostanában pár előadáson lehetőségem nyílt arra, hogy megmutassam, nekem mit adott a tudomány és inspirálhassam a kortársaimat. A projektemet és a tényleges kutatói munkát sem hanyagolom el, bár szeptember óta sajnos kevesebb időm jut rá. 
 
Mióta vonzódsz a reál tárgyakhoz, mit gondolsz honnan ered ez az érdeklődésed? 
Erre nehéz konkrét választ adni, mert én úgy hiszem, hogy sok minden közrejátszott. A környezetem és a családi hátterem tagadhatatlanul, hiszen édesanyám matek-fizika  tanár, apukám pedig vegyészkutató. Ennek ellenére sosem erőltettek rám semmilyen irányt, amiért nagyon hálás vagyok nekik!  
 
Sokat köszönhetek a tanáraimnak, köztük dr. Futóné Monori Editnek, aki felhívta a figyelmemet arra, hogy már gimnazistaként is el lehet kezdeni a kutatói munkát. 
Valamint jó pár diáktársam is hatalmast lökést adott azzal, hogy megmutatták, nem lehetetlen dolog részt venni akár nemzetközi konferenciákon is már ilyen fiatalon. Amellett, hogy nagyon jó barátaim lettek, egyfajta példát állítottak elém.  De még számos embert kiemelnék; a testvéremet, barátaimat is meg kell említenem, hiszen nekik is köszönhetem, hogy az vagyok, aki. 
 
Milyen hazai és nemzetközi versenyeredményeid vannak?
Lehetőségem volt részt venni több hazai és nemzetközi eseményen az elmúlt években. A hazaiak közül a KutDiák által szervezett rendezvények állnak hozzám a legközelebb. A Tudományos Diákkörök Országos Konferenciája (TUDOK) szerintem egy fantasztikus lehetőség mindenkinek, aki valamilyen projektmunkán dolgozik. Ezen a konferencián tavaly bejutottam a döntőbe, idén pedig nagydíjas lettem. További KutDiák szervezéssel lebonyolított megmérettetések az Esszépályázat és a Tudományos Poszterverseny, melyeken idén első helyezést értem el. Ezeket is csak ajánlani tudom, számomra rendkívül jó élményeket adtak.
 
A nemzetközi porondot először az International Genetically Engineered Machine (iGEM) versenyen keresztül ismertem meg. Ez egy nemzetközi fórum, melynek keretein belül egyetemista csapatok készítenek ötletesebbnél ötletesebb projekteket a szintetikus biológia területén. A cél a sejtek olyan módon történő átalakítása, hogy különböző feladatokat tudjanak elvégezni. 2011 nyarán a debreceni csapathoz csatlakoztam, akiktől rengeteget tanultam. A projekt Amszterdamban, az európai döntőn arany minősítést kapott. Ezután 2012-ben és 2013-ban már a saját projektemmel indultam az Ifjú Kutatók Nemzetközi Konferenciáján (ICYS), ahol először ezüst-, majd idén aranyéremmel térhettem haza. A versenyek és konferenciák mellett hatalmas elismerés volt, hogy beválogattak a La femme magazin 50 tehetséges magyar fiatalja közé, valamint engem választottak 2013 természettudományos felfedezettjének a MATEHETSZ Tehetség Hidak programjának keretei közt. 
 
Valamennyi elismerésre rendkívül büszke vagyok. Ha egyet ki kellene emelnem, akkor az Ifjú Kutatók Nemzetközi Konferenciáját mondanám, hiszen itt a világ számos különböző pontjáról érkezett zsűri értékelte a legjobbra az előadásomat. 
 
Mit tesz a világító baktériumok modellezése? 
A projektem első lépése az volt, hogy a hagyományos E.coli baktériumokból biolumineszcenseket hozzak létre. A biolumineszcencia olyan élő szervezet által létrehozott fénykibocsátást jelent, melyhez az energia kémiai úton, reakciókban keletkezik. Miután elértem, hogy ezen élőlények világítsanak, szembesültem egy problémával: viszonylag hamar, körülbelül 10-12 óra fénykibocsátás után a rendszer elsötétül. Ezt mindenképpen ki kellett javítanom, hogy a továbbiakban egy tesztelési egységet alapozhassak a zöldeskék fénnyel világító E.coli baktériumokra. Ez a mirisztinsav nevű anyaggal sikerült is és így szinte korlátlanul kitolható a világítás időtartama, amennyiben táplálva vannak a bacik. Majd ezután jött az igazán izgalmas rész: a világító rendszert eddig még csak elméleti síkon, de átalakítottam. Ezáltal a reakciók irányítottan mehetnek végbe. Amennyiben ez az elgondolás működik, az itt használt cinkujj elnevezést viselő fehérjék tulajdonságairól tudhatok meg többet, és így későbbi kutatásokban hasznos részei lehetnek különböző tesztelési rendszereknek vagy akár az orvostudománynak és a gyógyszerkutatásnak. 
 
Van-e olyan meghatározó ember az életedben, aki sokat segített a szakmai fejlődésben vagy a háttérből támogatott?
A családom, a tanáraim és a barátaim mellett fontosnak tartom még kiemelni a mentoromat, dr. Bálint Lászlót, aki nélkül nem valósulhatott volna meg a legutóbbi projektem. 
 
Milyen lehetőséget adott neked a szakmai fejlődésre a Felfedezettjeink pályázat?
Egyrészt jelentős lökést adott az önbizalmamnak, illetve lehetőséget arra, hogy nyáron részt vegyek egy nemzetközi kutatótáborban. Itt a cukorbetegség egy különleges típusára, a MODY-ra kerestünk biomarkereket a glikánok között. Ezt a munkát két másik diákkal és egy mentor irányításával végeztem a bioinformatika és a statisztika eszközeit használva. Ez rendkívül hasznos és érdekes kitekintés volt számomra és az ELMER konferencia diák szekciójában egy absztraktot is sikerült publikálnunk a munkáról.
 
Milyen képességre, tulajdonságokra van szükség ahhoz, hogy valaki sikeres kutató-szakember legyen egy területen?
Ez rendkívül jó kérdés. Szerintem mindenkinek személyre szabott a tökéletes recept, azonban abban biztos vagyok, hogy kell hozzá jó adag kíváncsiság, kitartás, szorgalom, elszántság és némi megszállottság is. 
Mit tanácsolsz azoknak a fiataloknak, akik hasonló dolgot szeretnének tanulni? 
 
Szerintem megéri belevágni! Elvégre a tudomány egy lehetőség, egy ablak a világra. Számomra rengeteg pótolhatatlan élményt adott. Szórakoztató, izgalmas és még hasznos is. Mi kellene még?