A Bolyai János Alkotói Díj civil alapítvány első átadási ünnepségén, 2000 tavaszán ugyanannyi tehetséges diák vett részt a rendezvényen, mint amennyi tudós, közéleti személyiség. Az élmény arra ösztönözte a szervezőket, hogy létrehozzák a tehetség-utánpótlás, tehetségfejlesztés bázisát.
Így jött létre a Bolyai Műhely Alapítvány. Az alapítvány működteti a Bolyai Önképző Műhelyt (BOM), amelynek célkitűzése a különböző területeken tehetséges fiatalok (főként egyetemisták) együttműködésének fejlesztése, kibontakoztatása. Ezt az erkölcsi értékek érzékletes bemutatásával, az egyéni és közösségi alkotást segítő képességek fejlesztésével, a megadott és közösen formált tematika párbeszédre épülő feldolgozásával éri el.
A Bolyai Műhely Alapítvány első elnöke dr. Somody Imre volt, a kuratórium tagjai pedig dr. Bereczky Loránd (művészettörténész), Alexander Brody (reklámszakember, író), dr. Freund Tamás (akadémikus), dr. Roska Tamás (akadémikus). Időközben a kuratórium összetétele többször változott. A jelenlegi elnök dr. Vizi E. Szilveszter akadémikus, a társelnök Havass Miklós.
A társaság alapköve az „önképzést”, az önkéntes, önkéntes-felelősségteljes jelleg. Mindenki annyit ad a társaság közös szellemiségéhez, amennyit csak tud, és annyit kap, amennyit csak bír.
Ugyanakkor a „műhely”-ben benne foglaltatik a hagyományos együtt munkálkodás, szakmai és közösségi, élmény-jelleg.
A Bolyai Önképző Műhely létrehívásának alapötlete az volt, hogy Magyarország már országos és nemzetközi versenyeken bizonyított legtehetségesebb középiskolásai és felsőoktatási intézményeinek hallgatói három (és még sok ráadás) éven keresztül (Bolyai plusz) találkozzanak, összejöjjenek, megismerjék egymást önképző, egymást-képző jelleggel, csoportkohéziót alkotva, személyiségüket sokoldalúan fejlesztve.
Mivel minden közösségnek, különösen a jövendő értelmiségi közösségének az együttműködéshez együttes cselekvésre, főként elsajátított, megélt hagyományra, ennek alapján közös asszociációs bázisra van szüksége, a tanterv minden tanulmányi napra az európai, literális kultúra hagyományaként egy alapvető (hitünk szerint a legfontosabb világ-, és/vagy magyar irodalmi vagy természettudományos) könyv elolvasását, valamint a modern világ vizuális kultúrájának megismeréseként egy világszínvonalú film megtekintését, valamint mindezek alkotó, kritikus, asszociatív megbeszélését, elemzését tűzte ki célul. A Bolyai Önképző Műhely rendszeres látogatói így három év alatt elolvashatják a világirodalom 30 legfontosabb művét, és megnézhetik a világ filmművészetének 30 legjobb alkotását.
Bár az iskolai oktatásban az irodalom hangsúlyosan, a filmművészet csak partikulárisan szerepel, ilyenfajta közös, élményszerű, aktivitásra építő megbeszélésekre alig jut idő. A megbeszélések – amelyek több órán át folynak kötetlenül – önképző körök hangulatát idézik.
A Bolyai-pedagógia tartalmi része idővel fejlődött. Az önképzésben résztvevők hozták magukkal szakterületük, érdeklődési körük világát, s így ma már egy-egy szombaton zenei és képzőművészeti alkotás, valamint egy-egy vers is színesíti a programot – természetesen mindig magyarázattal. A foglalkozások hangulatát jellemzi a sok-sok behozott, a témához kapcsolódó könyv, tárgy (pl. térkép), CD.
A Bolyai Önképző Műhely tartalmát tekintve interdiszciplináris tematikát ölel fel, amelyben kiemelt hangsúlyt kapnak a humán, örök emberi értékek.
Az önképző műhelyben a központi pedagógiai mozzanat az önképzés, az együttműködés, az aktivitás, a közösségalakítás és –ápolás. Különös, egyedülálló értéke az oktatási intézmények között kialakított interdiszciplináris és keresztirányú kapcsolat. Vagyis itt találkozhat a pécsi egyetemista a szombathelyivel, a jogász a műszaki egyetemistával stb. A Bolyai Önképző Műhely lefedi az egész országot.
A magyar felsőoktatásban különösen fájdalmas tapasztalat az, hogy nincsenek közösségek, a hallgatók bevallásuk szerint „magányosak”, elidegenedettek, a legjobb hallgatóknak pedig „kevés az idejük”, kapcsolatok nélkül elszaladnak felettük az évek. Az önképző műhely odafigyel a személyiségre. A műhely egymással kapcsolatba kerülő (kommunikáló) közösségeket hoz létre.
Különös értéknek tekintjük a megbeszélést, amelynek során a vitakultúra, a dialógus iránti érzékenység fejlődik. A formalitást oldja a csoportok összekapcsolódása, átjárhatósága, barátok, ismerősök, szakemberek stb. meghívásának, valamint további aktív munkaformák megvalósításának a lehetősége. A foglalkozások, találkozások programja a résztvevők igényei alapján folyamatosan kiegészül. Ennek következtében a műhely résztvevői most már kirándulásokat, szakmai látogatásokat is szerveznek (pl. kiállítások megtekintése, honismereti és turisztikai kirándulások).
Ezek együttesen egy felelős, közösségi értelmiségi hálózat, egymásba kapcsolódó „kis világok” (megsokszorozott, összekapcsolódó 6-6 fő) kialakítását vonják maguk után. Talán nem állunk messze a valóságtól, ha azt mondjuk, hogy ez egy „virtuális Eötvös Kollégium”, de mindenképpen: értékközösség.
A Bolyai Önképző Műhely már most országos hatókörrel működik, de vannak hallgatóink a határon túlról is. Ők leginkább olyan egyetemisták, akik Budapesten vagy más vidéki városunkban tanulnak.
Az önképzőköri jelleg a tagjainktól is aktivitást kíván. Így a honlapunkon és a Facebook-oldalunkon caló hirdetéseken kívül a tagok hívnak meg újabb tagokat a BOM-ba, valamint a felsőoktatási versenyeken helyezést elért hallgatók felvételi nélkül, meghívás alapján kerülhetnek be hozzánk, ha ők is úgy akarják.
Ennek érdekében együttműködünk az ELTE Bölcsészettudományi Karának Mai Magyar Nyelvi Tanszékével, a Diák- és Ifjúsági Újságírók Országos Egyesületével, a Kazinczy-díj Alapítvánnyal, valamint a Magyar Nyelvi Szolgáltató Irodával is. További felsőoktatási intézményeket korábbi bolyais hallgatókon (alumni) keresztül szeretnénk elérni.
A Bolyai Önképző Műhely minden hónap első szombatján tartja foglalkozásait három csoportban. A nap az Uránia Nemzeti Filmszínházban kezdődik, majd ebéd után a Petőfi Irodalmi Múzeumban folytatódik.
Az első foglalkozás minden szeptember közepén rendhagyó, ekkor tartjuk ugyanis a befogadó táborunkat, ahol az új, jelenlegi és régi Bolyai-tagok megismerkedhetnek egymással.
Az évet mindig karácsonyi gálaműsorral és fogadással zárjuk, legutóbb a Magyar Ulyssesek címmel szervezett és rendezett gálaműsort Kőhalmi Ferenc, az önképző műhely alapítója.
A különböző területekről érkező hallgatók közös tudásbázisának és ismerethalmazának megteremtése fontos feladat az ország jövője szempontjából is. Ezért mind a humán, mind a reál, a műszaki és a művészeti területről igyekszünk hallgatókat összegyűjteni, hogy ki-ki hozzátehesse a maga képességeit és meglátásait az irodalmi művekhez és a filmekhez.
A Tehetségpont megalakulása után eddigi munkánkat szeretnénk folytatni, valamint az elnyert pályázati összegekhez mérten közösségteremtő szabadidős programokat és tudományos konferenciákat szervezni.
A képzést a Magyar Állam és a Magyar Tudományos Akadémia támogatja. A működés fenntartása és fejlesztése érdekében folyamatosan pályázunk a Nemzeti Kulturális Alapnál és a Nemzeti Együttműködési Alapnál is. Minden évben teszünk azért, hogy a személyi jövedelemadó 1%-át minél többen ajánlják fel nekünk (ebben különösen az alumnus hallgatóinkra tudunk építeni).
