Képzési programok

A képzés célja, hogy a képzésben résztvevő ismerje meg:

- hogy mit értünk konfliktuson és milyen fajtáival találkozhatunk

- mit jelent az interperszonális és intraperszonális konfliktus

- a csoporton és a szervezeten belüli konfliktusokat, valamint a velük összefüggő szerepeket

- a különböző konfliktuskezelési modelleket: Thomas- és Kilmann modelljét, Pareek konfliktusforrás modelljét,    Blake, S hepard, M outon modelljét, valamint Hanson szervezeti modelljét

- a legfontosabb konfliktuskezelési módszereket, ezen belül a tárgyalásos módszereket és a mediáció történeti      kialakulását.

Továbbá ismerje meg a mediációt és a gyakorlati közvetítési eljárásokat:

- a tanultak alkalmazása csoportos esetmegbeszélés segítségével/ellenőrzésével.

A képzés célja, hogy a képzésben résztvevő ismerje meg:

- hogy mit értünk konfliktuson és milyen fajtáival találkozhatunk

- mit jelent az interperszonális és intraperszonális konfliktus

- a csoporton és a szervezeten belüli konfliktusokat, valamint a velük összefüggő szerepeket

- a különböző konfliktuskezelési modelleket: Thomas- és Kilmann modelljét, Pareek konfliktusforrás modelljét,    Blake, S hepard, M outon modelljét, valamint Hanson szervezeti modelljét

- a legfontosabb konfliktuskezelési módszereket, ezen belül a tárgyalásos módszereket és a mediáció történeti      kialakulását

- továbbá ismerje meg a mediációt és a gyakorlati közvetítési eljárásokat.

A kurzus során a résztvevők megismerhetik a karaktererősségek VIA rendszerét, saját karaktererősségeiket, azok működését, valamint olyan erősségközpontú nézőpontot alakíthatnak ki, mellyel nemcsak saját boldogulásukat, hanem a tanulók, és a környezetükben élők erősségeit is hatékonyan támogathatják.

A képzés célja, hogy a képzésben résztvevő ismerje meg

• -a fejlődés-lélektani szempontok jelentőségét a tehetségfejlesztés vonatkozásában
• -fejlődés bioloógiai és környezeti tényezőinek jelentőségét
• -a fejlődési szakaszok és normatív változások, továbbá az egyéni különbségek, és a temperamentum szerepét az egyedi fejlődés során
• -korai szocializáció és a kötődés szerepét
• -a szülői nevelési stílus jelentősebb modelljeit és elképzeléseit.

A képzés célja továbbá, hogy a résztvevő ismerje meg:

• a tehetség és a tehetséggondozás elméleti alapjait,
• a Czeizel modellt és Gagné DMGT modelljét, mely által bepillantást kap a tehetség jelenségének messzemenő komplexitásába,
• a tehetségazonosítás rendszerszemléletű megközelítését napjainkban, mely választ nyújt arra vonatkozóan, hogy a fizikai, érzelmi, értelmi fejlődés összhangja, a fejlődés kiegyensúlyozottsága jelentős hatással bír a képességek kibontakoztatására.
• hogy az egyén számára az önismeret fejlődése, a hatékonyabb kommunikációs és konfliktuskezelési stratégiák elsajátítása, a problémákkal való megküzdési stratégiák fejlődése, a hatékonyabb stressz-kezelés, továbbá a pszichológiai immunrendszer erősödése miként segítheti a tehetséget mutató személyiség egészségesebb működését.

A modul során a pozitív pszichológia főbb jellegzetességeinek megismerése mellett a résztvevők megismerik a jóllét fogalmát, ennek a komplex megközelítését, az oktatásban, nevelésben betöltött lehetséges szerepét, valamint képet kapnak saját jóllétük összetevőiről. Cél, hogy ezt a tudást az intézményes oktatás-nevelés keretében és a tehetségtámogató munka során alkalmazni tudják.

A képzés célja, hogy a képzésben résztvevő ismerje meg:

- a tehetségesek igényeinek és egy tehetséggondozó program illeszkedésének lehetőségeit

- a tehetségesek gondozásának hatékony módszereit

- néhány tehetségvizsgálatot

- az alkalmazói informatikának, a tanulást segítő szoftvereknek, az IKT eszközöknek a tehetséggondozásban betöltött szerepét.

Továbbá ismerjen meg egy tehetségeseknek készített informatikai produktumokat létrehozó, komplex tehetséggondozó projektet, amely a tanórán kívüli tehetséggondozás része.

Megismertetni a tehetségsegítő pedagógusokat, szakembereket a programkészítés gyors és hatékony módszerével, eszközeivel munkaformáival.

A képzés sikeres elvégzésével a résztvevők megismerik és elsajátítják a tehetséges diákok közötti kommunikációt és együttműködést hatékonyabbá tevő élménypedagógiai feladatokat és azok feldolgozási lehetőségeit. Alkalmassá váljanak egy csoport egyedi igényeihez iga-zodó, a fejlesztési célokat támogató játékok és gyakorlatok megválasztására, valamint a gya-korlatok által szerzett élmények hatékony csoportos feldolgozására.

A képzés sikeres elvégzésével a résztvevők megismerjék és elsajátítsák a tehetséges diákok érzelmi intelligenciáját fejlesztő játékok és gyakorlatok levezetésének helyes attitűdjét és gyakorlatát. Alkalmassá váljanak egy csoport egyedi igényeihez igazodó, a fejlesztési célokat támogató játékok és gyakorlatok megválasztására, valamint a gyakorlatok által szerzett élmények hatékony, csoportos feldolgozására.

A tanfolyam célja, hogy résztvevőket megismertesse a 6-10. évfolyamon a matematika tehetségfejlesztésben használható szakmai anyagokkal és a tehetségfejlesztés módszereivel. A tanfolyam ehhez kapcsolódó célja, hogy valamennyi feladattípushoz kapcsolódóan több feladatból álló feladatanyagot nyújtson, megismertetessen olyan forrásokat, ahol a résztvevők további olyan anyagokat találhatnak, amelyek felhasználhatók a matematika terén tehetséges tanulók fejlesztésében. Az átadott tananyaghoz kapcsolódóan a továbbképzés számos pedagógiai és módszertani javaslatot ad a szakmai anyagok feldolgozásához, ill, a tanulók motivációjának, kreativitásának fejlesztéséhez. Mindemellett cél a matematika területén hatékonyan működő tehetségfejlesztési műhelyek sok éves tapasztatainak bemutatása az elkötelezett tehetségfejlesztő munka érdekében.

A biológia oktatás különböző szintjein tevékenykedő pedagógusok ismerjék meg: - a tehetség korai azonosítására és fejlesztésére vonatkozó módszereket, - a hagyományos és konstruktivista pedagógiai közötti lényeges különbségeket, - a pedagógus értékelő magatartásának kritériumait, - a versenyek, pályázatok adta lehetőségeket a biológia tudományban, - a tehetség gondozó tanárok együttműködésének lehetőségeit, - a projektek szerepét a biológia oktatásban.

A résztvevők ismerjék meg - a tanórai és a tanórán kívüli tehetséggondozás általános elméleti alapjait, - a tehetség felismerés és az iskolai tehetséggondozás főbb módszereit, - a kerettantervekben meghatározott természettudományos kompetenciák tantárgyon belüli fejlesztésének lehetőségeit, - a különböző korszerű tanítási módszereket; az új pedagógiai tanítási-tanulási, valamint egyéni fejlesztő módszerek alkalmazásának lehetőségeit, - a tehetséggondozás legfontosabb színtereit, - a különböző szakmai és gyakorlati kooperáció lehetőségeit, - az új pedagógiai tanítási-tanulási, valamint egyéni fejlesztő módszerek alkalmazásának lehetőségeit, - a digitális információhordozók alkalmazásának lehetőségeit a tanulói prezentációk készítésében.

A résztvevők megismerjék az osztályközösségek formálódásának általános és specifikus jellemzőit, s váljanak képessé a közösség egészének proaktív fejlesztésére, illetve az azt alkotó diákok egyéni szociális kompetenciáinak erősítésére. Formálódjon csoportvezetői attitűdjük, mely szerint facilitártorként működve segítik diákjaik egyéni erősségeinek felszínre kerülését, s elfogadó módon támogatják gyengébb vagy hiányzó képességeik fejlődését, figyelembe véve a szűkebb és a tágabb környezet normarendszerét, szükségleteit. A továbbképzés célja továbbá a pedagógusok körében olyan szemléletmód, attitűd terjesztése és ezeket realizáló fejlesztési projekteket szervező készségek alakítása, amelyek segítenek abban, hogy különböző nevelési feladatokat és tipikus nevelési problémákat kezeljenek.

A továbbképzés sikeres elvégzésével a résztvevő segítséget kapjon a spirituális tehetségek felismeréséhez. Ismerje a spirituális tehetség, illetve tehetséggondozás fogalmát, céljait, továbbá megismerjen és alkalmazni tudjon olyan hatékony módszereket, amelyek támogatást nyújtanak a tehetségek gondozásához. A továbbképzésnek célja mindezen felül, hogy résztvevő képessé váljon az ifjú tehetségek bevonására a többi fiatal nevelésébe.

A képzés célja a pedagógusok számára a tehetséggondozás céljainak és feladatainak, valamint a tehetséges tanulók mentorálási módjainak megismertetése. Cél továbbá a pedagógusok mentoráláshoz kapcsolódó attitűdjének a formálása, amelynek során a résztvevő olyan szemléletváltást segítő és módszertani ismereteket kap, amelynek eredményeként a tehetséget lehetőségként kezeli és megjelenésének sokféleségét sajátosságnak tekinti.