A Radnóti Miklós Kísérleti Gimnázium fenntartója az 1898-as alapítás óta Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata. 1945 után néhány évtizedig szakközépiskolai képzés is folyt az intézményben, de ettől az időszaktól eltekintve mindvégig a város és környékének tehetséggondozó gimnáziumaként tartották számon. Szeged olyan nagyváros, ahol az oktatás központi jelentőségű a város életében. Diákjaink több, mint egyharmada azonban nem diplomás szülők gyermeke. Ezt a lehetőséget továbbra is fenn kívánjuk tartani, hiszen a Gimnázium így szerepet játszhat a társadalmi mobilitás elősegítésében.
A 112 éves szegedi Radnóti Miklós Kísérleti Gimnázium az egyik legeredményesebben működő középfokú intézmény hazánkban. Igazolják ezt a felvételi mutatók, mely szerint a több mint 350 középfokú intézményből a 9-15., a tudomány- és gazdasági egyetemre kerülés alapján a 2., míg a tehetségnevelésben 3. az eredményességi listán. A kompetenciamérések és az emelt szintű érettségi vizsgák eredményei jelentősen meghaladják az országos átlagot. A pedagógusok és a diákok közös tevékenységének e kimagasló teljesítménye még értékesebb, ha figyelembe vesszük, hogy az iskolában eltöltött évek során megjelenő "hozzáadott érték" is az első 25 intézmény közé sorolja az iskolát.
A siker záloga, hogy a nevelőtestület a nevelés és az oktatás terén egyaránt alapvető értéknek tekinti a problémafeltáró- és megoldó képesség fejlesztését, amely a tanulókat és tanárokat egyaránt további kutatásokra, és gondolkodásra készteti. A gimnázium vezetői, pedagógusai mindig törekedtek arra, hogy a diákok úgy érezzék, érdemes itt tanulni, az eltöltött évek alatt gazdagodhatnak, értéket kapnak a tanáraiktól, kapnak az iskolától.
Jelenleg 27 osztályban 837 tanuló 65 pedagógus és 14 technikai dolgozó segítségével különböző oktatási program alapján készül az érettségi vizsgákra. A kiemelkedően magas szintű munkát a speciális tagozatok biztosítják. A négy évfolyamos biológia, a kémia, a biokémia, a matematika-fizika, a humán csoportok mellett emelt óraszámú angol nyelvi képzést adó általános gimnáziumi osztály is működik.
Az iskola szakmai munkájának elismeréseként, 2000-ben az Oktatási Minisztérium pályázatán elnyerte azt a jogot, hogy részt vegyen a Hátrányos helyzetű tanulók Arany János Tehetséggondozó Programjában (149 tanuló), amely az országban kiemelt tehetséggondozó programként működik. Az iskolában eltöltött öt év alatt az iskola igyekszik kompenzálni a tanulók szociális helyzetéből következő hátrányokat. A munka sikerét az érettségi vizsgák eredménye igazolja. 2006-tól tehetséges sajátos nevelési igényű tanulók is felvételre kerültek. Integrált oktatásuk nem csak számukra, de a közösség számára is fejlesztően tanulságos, építő jellegű.
A nevelő-oktató munka fontos színtere a szabadon választható emelt szintű képzés. A gimnázium 8 közismereti tantárgyból nyújt lehetőséget.
1989 óta egy hat évfolyamos matematika tagozatos osztály is működik az intézményben. A "matematika iskola" tagjai az országban egyedülálló tanterv szerint tanulják a matematikát.
Legfontosabb céljaink közé tartozik, hogy a több mint 800 diák nagy része (94-98%) továbbra is egyetemeken folytathassa tanulmányait. Céljaink közé tartozik a tehetséggondozó versenyeken eddig elért eredményeink megtartása, illetve - elsősorban a humán tárgyak területén - javítása, hogy továbbra is az ország három legjobb iskolája között lehessünk e tekintetben is. Diákjaink egy része újabban külföldön - elsősorban Nyugat-Európa - elit egyetemein folytatja tanulmányait. Ezt a lehetőséget továbbra is szeretnénk biztosítani, így fenn kívánjuk tartani az Oxfordi Egyetem vizsgahelyének státuszát is. Céljaink közé tartozik a biológia oktatás megújítása terén korszerű módszerek meghonosítása, így egy 16 fős molekuláris biológiai oktatólaboratórium kiépítése és ehhez oktatási segédanyagok kidolgozása. Tervezzük a nyelvvizsgák számának további emelkedését is, így szeretnénk elérni a következő öt évben, hogy végzős diákjaink 80%-a nyelvvizsgával is rendelkezzen.
Az iskola életében jelentős szerepet játszik a tehetséggondozás. A kompetenciafejlesztés e sajátos formája nem képzelhető el a tantestület közös gondolkodásán alapuló egységes értékrend nélkül. A pályázatban tervezett tevékenységek azt a célt szolgálják, hogy a tehetséggondozásban részt vevő szereplők (szülők, tanárok, tehetségpontok és tehetségtanácsok) minél hatékonyabban együttműködjenek a közös cél érdekében.
Az eddigi - sikeres - tehetséggondozó munkát szeretnénk olyan módon formalizálni, hogy az lehetővé tegye a diákok számára a megfelelő fejlődést. Az általános iskolákból hozzánk kerülő diákság és tanáraik felé leginkább a tehetségkutató versenyek fejlesztésével tudjuk kommunikálni a szükséges belépési szintet. A kollégák által alkotott munkacsoportokban az együttműködés formáit kívánjuk keretekbe foglalni. Fontos szempont számunkra a szülők támogatása is, így a tehetséggondozásban részt vevő tanulók szüleivel való kapcsolattartás módjainak kidolgozása is lényegesen javíthatja a jövőben munkánk hatékonyságát. A tehetséggondozó szakkörök oktatási módszertanának rögzítése biztosíthatja intézményünk számára a szakmai állandóságot az évfolyamok között. Ugyancsak fontos segítség azoknak a lehetőségeknek a felkutatása és meghonosítása, amelyek lehetővé teszik a különösen tehetséges diákjaink számára, hogy már középiskolás korukban bekapcsolódhassanak az érdeklődési területüknek megfelelő kutatásokba. Ebben segíti az intézményt a Szegedi Tehetségtanáccsal való állandó kapcsolat kiépítése a pályázat adta lehetőségeken belül. Végül, de nem utolsó sorban azt is szeretnénk, ha a pilot projektekben kipróbált és így "jó gyakorlattá" vált legfontosabb módszereink más iskolák számára is lehetőséget nyújtana az ottani tehetséggondozó munka elősegítésére.
Elsősorban az iskolai tantárgyakhoz köthető tehetség fejlesztését tartjuk feladatunknak. Az iskola hagyományai elsősorban az matematika, a természettudományok és az idegen nyelvek oktatásának területén jelentkező tehetségekkel való foglalkozást teszik lehetővé, Az utóbbi években jelentős fejlődést értünk el a történelem és a magyar nyelv és irodalom tantárgyakban is a tehetség kiválasztás és fejlesztés területén.
Az iskola, mint tehetségsegítő központ életében a következő események biztosítják a fentieket:
- Ötödikes, hatodikos és nyolcadikos diákoknak szóló tehetség kiválasztó és fejlesztő szakkörök matematika, kémia, biológia, magyar és történelem tantárgyakból.
- Tehetségkutató versenyek matematika, fizika, kémia, biológia és angol nyelv tantárgyakból.
- A bekerülő tehetségek számára versenyfelkészítő tehetségfejlesztő szakkörök matematikából, fizikából, kémiából, biológiából, történelemből, angolból és egyéb idegen nyelvekből valamint informatikából és média ismeretből.
- Az iskola ad helyt a egyes diákolimpiai válogató versenyeknek is (EUSO - Európai Unió Természettudományos Diákolimpiája, IBO - Nemzetközi Biológiai Diákolimpia)
- Az intézményünk a National Geographic Magyarország bázisiskolája.
- Minden évben megtartjuk a Tudomány Hetét, amelyen tehetséges diákjaink országos hírű szaktekintélyekkel találkozhatnak és beszélgethetnek azok kedvenc kutatási témáiról.
- A Tavaszi Kulturális Fesztiválon iskolánk és a város diákjai mutatkoznak be olyan produkciókkal, amelyek az iskolai tantárgyakon kívül eső tehetségterületekkel kapcsolatosak (színjátszás, zeneművészet, táncművészet, versírás és mondás, stb.).
Nagyon sikeresen működik intézményünkben az Arany János Tehetséggondozó Program. Ennek folytatása minden szempontból fontos.
Pályázatok írása - nyertes pályázataink:
1. Útravaló Program - Tehetséggondozás
2. TÁMOP - 3.4.3-08/2 Iskolai tehetséggondozás
3. TÁMOP-3.1.3-10/1-2 "A természettudományos oktatás módszertanának és eszközrendszerének megújítása a közoktatásban"
4. TÁMOP - 3.2.9/B-08/1 Audiovizuális emlékgyűjtés
Iskolánk alkalmaz egy iskolapszichológust, akinek speciális szakterülete a tehetséggondozás. Szoros kapcsolatot tart fenn a Szegedi Tudományegyetem Pszichológiai Tanszékével. Az Arany János Tehetséggondozó programban tanuló dákjainkat rendszeresen vizsgálják a Debreceni Egyetem Pszichológiai Tanszékének alkalmazottai. A kapott eredményeket megbeszélik az osztályfőnökökkel, adott esetben a szaktanárokkal. Ezzel kollégáink sok tapasztalatot szereznek, amit más osztályainkban, vagy az egyéb programjainkra érkezők fiataloknál is használnak.
Az iskolai oktatás két érzékeny pontja a lemaradók és a tehetségesek megfelelő oktatása. Intézményünk elsősorban a tehetséges tanulók fejlesztésében ért el eddig kiemelkedő eredményeket olyan módon, hogy eközben a sajátos nevelési igényű és a hátrányos, halmozottan hátrányos helyzetű diákok is egy közösségben fejlődhetnek társaikkal. Mindez olyan közeget teremt, amely alkalmas a diákság nagy részének fejlesztésére.
Az elmúlt években, hazánkban divatossá vált a kompetenciafejlesztés kifejezés. Intézményünk fő célja, hogy minden diáknak elsősorban azokat a kompetenciáit erősítsük, amelyben eleve is tehetséges és emellett azokon a területeken is biztosítsuk fejlődését, amelyben esetleg gyengébb. Az oktatás tömegessé válása miatt erre a hozzáállásra egyre inkább szükség van, hiszen iskolánk falai között is megjelent az előképzettségben megnyilvánuló sokszínűség. Az általános iskolákból hozzánk kerülő diákok alapképességei is sokszor hiányoznak, annak ellenére, hogy a felvételi folyamatban igyekszünk a legjobb képességű tanulókat beiskolázni.
Mindez nyilvánvalóvá tette számunkra, hogy azok a módszerek, amelyek az előző évtizedekben sikeresnek bizonyultak a tehetséggondozásban, átgondolásra és némi korrekcióra szorulnak. Nem elsősorban a szaktárgyi tartalom tekintetében, hanem azokban a módszerekben, amelyek segítik diákjainkat, hogy valóban képességüknek és érdeklődésüknek megfelelően fejlődjenek. Míg korábban a szaktárgyi tehetséget mutató diákok általában is sikeresek voltak az iskolai munkában, ma egyre gyakoribb, hogy az egy-egy területen tehetséges tanulók más tantárgyakból tanulási nehézségekkel küzdenek. Ez a tény két szempontból is jelentős. Egyrészt a középfokú képzés általános jellege miatt a diákok fejlődése szempontjából nem hagyható figyelmen kívül egyetlen tantárgy sem, másrészt az alapképességek hiánya a tagozatos tantárgyban való előrehaladást is gátolhatja.
Ezek a meglátások arra ösztönzik az iskola tantestületét, hogy az új kihívással szembenézve új stratégiákat dolgozzunk ki a tehetséggondozásban adódó problémák megoldása érdekében. A pályázatban leírt projektek célja, hogy egy átgondolt menetrend segítségével változásokat hajtsunk végre a tehetséggondozó munkánk lényegi pontjain.
A pályázat során megvalósítandó projektben igyekszünk mindazokat a kulcsfolyamatokat azonosítani és javításukra kísérletet tenni, amelyek leginkább befolyásolják egy tehetséges diák sikerét iskolánkban. Ezek a kulcsfolyamatok a diákok kiválasztását, az egyénre szabott fejlesztési tervek kidolgozását, az egy-egy tagozatos osztályban kulcsszerepet játszó tanárok együttműködési formáit, a szülőkkel való kommunikációt és a legtehetségesebb diákok külső fejlesztőkhöz (Tehetségpontok) való juttatatását jelentik. A megújítandó tehetséggondozó gyakorlatunkat egyes tantárgyak (biológia, kémia, irodalom és művészetek, történelem) esetében szeretnénk kiegészíteni azokkal a korszerű módszerekkel is, amelyek az oktatás egyéb területein már eddig is beváltak. Ennek megfelelően tervezzük egyes projektoktatási formák és kooperatív módszerek beillesztését is az eddigi gyakorlatunkba.
Mindettől azt reméljük, hogy a pályázatban megvalósított projekt eredményeként átgondoltabban, tudatosabban végezhetjük tehetséggondozó munkánkat a közeli és távoli jövőben egyaránt. Ennek biztosítékául olyan dinamikus tehetséggondozó iskolai rendszer létrehozása a célunk, amely sokkal inkább egy tanári attitűdön alapul, mintsem az egyes tantárgyak ismeretét száraz formában közlő tevékenységen.
Egy iskolában ennek megoldása nehéz, külön figyelmet igénylő szempont. A tehetséggondozás személyes jellege azonban lehetővé teszi, hogy kapcsolatok hálózatában bontakozzanak ki a hozzánk kerülő tehetséges tanulók képességei. Minden tehetséges diákunknak megvan a szakmai mentora, aki nemcsak a szaktárgyában, hanem a személyes fejlődésében is segíti a diákot.